Milyen esetben él az 5 éves ingatlan elbirtoklás?

Széles körben ismert, hogy egy ingatlan tulajdonjogát elbirtoklással is meg lehet szerezni. Ennek alapvető feltétele az ingatlan sajátként való szakadatlan birtoklása 15 éven keresztül. Kevesebben tudnak arról, hogy bizonyos esetben az ingatlan elbirtoklás 5 év alatt is lehetséges. Milyen esetben lehet 5 év alatt elbirtokolni egy ingatlant?

Írta: Dr. Szabó Gergely | 2022. január 13.  csütörtök | Ingatlanjog

Miért létezik az elbirtoklás? 

Az elbirtoklás intézménye azt a célt szolgálja, hogy valamely dolog feletti tulajdonjog hosszú időn keresztül ne maradjon bizonytalan.

Ha egy ingatlan vagy más dolog tulajdonosa hosszú ideig nem él a dologhoz fűződő tulajdonosi jogaival, akkor bizonytalanná válhat a dolog jogi és tényleges sorsa. Ha ebben a helyzetben van olyan másik személy, aki a dolgot ténylegesen birtokolja és külső szemlélő számára tulajdonosként viselkedik, akkor e személy számára a jog biztosítja a lehetőséget, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén tulajdonossá váljon.

Az elbirtoklás általános feltételei 

Az általános szabály szerint elbirtoklással akkor szerezhető meg az ingatlan tulajdonjoga, ha valaki az ingatlant 15 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.

Ennek alapján az ingatlan elbirtoklásának általános feltételei:

• Sajátként való birtoklás. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az elbirtokló külső megnyilvánulásai olyanok, mintha ő lenne a tulajdonos (pl. gondozza az ingatlant, fizeti a közterheket stb.). Másrészt a sajátként birtoklás azt is jelenti, hogy az elbirtokló abban az alapos feltevésben birtokol, hogy birtoklását a tulajdonos nagy más kívülálló személy nem szakíthatja meg.
• Az ingatlan 15 éven keresztül való birtoklása.
• A birtoklás szakadatlansága. Ez azt jelenti, hogy a 15 éves elbirtoklási idő alatt nem szakadhat meg a birtoklás. Megszakítja az elbirtoklási időt, ha a tulajdonos az ingatlan visszaadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti, vagy az ingatlanra vonatkozó tulajdonosi jogát gyakorolja (pl. birtokba veszi vagy elajándékozza az ingatlant). Megszakad az elbirtoklás akkor is, ha a birtokos az ingatlan birtokát akaratán kívül elveszti, és azt 1 éven belül nem szerzi vissza, vagy 1 éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy az újabb birtokosa adja vissza.

Csak olyan ingatlan birtokolható el, amely jogilag alkalmas az elbirtoklásra. Vannak olyan ingatlanok, amelyek esetén az elbirtoklás eleve nem lehetséges, mert törvény kizárja (pl. közút). Nem lehet szó olyan dolog elbirtoklásáról sem, amelyhez a birtokos bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott. Például a tolvaj elbirtoklással sem szerezhet tulajdont a lopott dolgon.

Ingatlan elbirtoklás 5 év alatt

Előfordulnak olyan esetek, amikor az ingatlan tulajdonjogának átruházásra adásvételt kötnek a felek. Ezután a vevő a vételárat kifizeti és az ingatlan birtokába lép. Ám a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése valamely okból elmarad. Ám a tulajdonjog szerződéssel való átruházása esetén a vevő tulajdonszerzéséhez nem elegendő a szerződés megkötése. A tulajdonszerzéshez az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés is szükséges.

Amennyiben a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, továbbá a birtokos a szerződésben foglalt ellenszolgáltatást teljesítette, akkor az elbirtoklás nem 15, hanem 5 év alatt következik be. Ezt az esetet a Polgári Törvénykönyv jogcímes elbirtoklásnak nevezi.

A jogcímes elbirtoklás további feltétele

Az elbirtoklás általános feltételeihez képest jogcímes elbirtoklás esetén az elbirtoklónak további feltételeket is teljesítenie kell.

• Rendelkeznie kell egy érvényes írásbeli szerződéssel, amelyet a tulajdonossal kötött a tulajdonjog átruházásra, és amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére tarthatna igényt (pl. ingatlan adásvételi szerződés). Azonban a birtokos tulajdonjoga nem jegyezhető be, mert a szerződés alaki hiányosságok miatt nem alkalmas a bejegyzésre. Az ingatlan-nyilvántartásba való tulajdonjog bejegyzéshez ugyanis nem elég a szerződés írásba foglalása. A szerződésnek meg kell felelnie az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott tartalmi és alaki feltételeknek. Például alaki hiányosság miatt nem jegyezhető be a tulajdonjog, ha a szerződést nem foglalták ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy pedig közokiratba.
• További feltétel, hogy amennyiben a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szerződésben ellenszolgáltatást kötöttek ki (legtöbbször vételárat), akkor az elbirtokló ezt az ellenszolgáltatást teljesítse. Az ellenszolgáltatás teljesítéséig jogcímes elbirtoklásról nem lehet szó.
• Természetesen a rövidített 5 éves elbirtoklási idő alatt az elbirtoklásnak meg kell felelnie az általános feltételeknek is. Így ez idő alatt szakadatlanul sajátként kell birtokolni az ingatlant.

Az ingatlan elbirtoklás iránti igény érvényesítése

Az elbirtokló tulajdonjoga nem kerül automatikusan bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Az elbirtoklás megvalósulásáról az ingatlanügyi hatóságnak hivatalból nincs tudomása. Az elbirtoklás feltételeinek bekövetkezésekor az elbirtokló tulajdont szerez az ingatlanon minden további bejegyzés nélkül is, azonban mégis fontos a tulajdonszerzés bejegyeztetése.

Az elbirtokló nem hivatkozhat a már bekövetkezett, de még be nem jegyzett tulajdonszerzésére azzal szemben, aki jóhiszeműen, ellenérték fejében szerez tulajdont az ingatlanon.

Ha tehát az ingatlan-nyilvántartásbeli tulajdonos az ingatlant harmadik, jóhiszemű vevőnek eladja, akkor vele szemben az elbirtokló nem hivatkozhat arra, hogy már korábban elbirtokolta az ingatlant, csak még nem jegyeztette be a tulajdonjogát.

Az elbirtoklás folytán való tulajdonszerzést nem csak bírósági úton lehet érvényesíteni.

Amennyiben a bejegyzett tulajdonos együttműködik, akkor az erre vonatkozó megállapodás alapján is bejegyeztethető az elbirtokló tulajdonjoga.

Ellenkező esetben az elbirtokló vagy jogcímes elbirtokló a tulajdoni igényét bíróság előtt érvényesítheti.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!